A szellemtan vázlata.
Junius 10. 1874.
Az irány, ami az emberi kebleket foglalkoztatja, az, a mi a jövőben tündöklik, és ez után kapkod a sötétségben fuldokló ember.
Nehézségek gördittetnek elébe a tudomány szine alatt; - elragadják tőle azt is, mi - természeti ösztönénél fogva - reményt nyujt, hogy a jövő létének partját csak fel is fedezhesse. Kiragadják szivéből azon reményt, hogy egy házastárs a felét, ha meghalt, a gyermek a szülőt és a szülő a gyermekét viszontláthassa. - Vagy talán a teremtő az embert eredetileg csak egy ragadozó állattá rendelte? de mégis, tudja-e az ember, hogy a ragadozó állatnak nincsen-e megadva a jövő és annak sejditése? Erre nem feleltek sem Büchnerék sem Darwinék, mert csak erőltetett a gondolkodástok. Igen is - hamar feneket értetek forrástokban vagy megforditva a semmit, a netovábbot találtátok fel ott, a hol a külső szemeitekkel mást nem láttok már. Ellenben tért nyertek azok, kik magukba szálva megtalálták az utat a parányokon tul, a melyet a szellemük előkészített, hogy eljuthassanak oda, a hol a természet titka tovább fejlődik. Ezek a szellemtani buvárok, immár elterjedve a földön.
A szellemtan az, mi összeegyezteti belső embert a külső létéve oly alapon, a hol az Isteni ihlet tenyészik az emberi erényben, megvilágítva a bölcseség lámpáját által.
Mily haszontalan a czélnélküli volna az élet, ha a jövője hibázna!
Minden csudálatosnak látszó létok kifejlik a czélközelben. - Rajta tehát, szellem buvárok! - nincsen előttetek oly akadály, amin által nem hatolhattok, hogy a láthatatlanban is előre ne mehetnétek, mert léttok ti a belső lelki szemeitekkel oda, ahonnan ti is és minden élő lény figyeltetik. Ne aggódjatok semmin, bizvást tehetitek lépteiteket előre, mert bármily csalárd ösztönzés ellen megvédnek a jó és igaz szellemek. De ti is szaporodjatok és adjatok felvilágosítást másoknak, mert sokban megvan a hajlam, de nincsen hozzá kellő világosság; ellenben annál bujábban tenyésznek a hamis profeták. Ilyenek léteztek a régi időben és léteznek a jelenben is - különféle alakokban. Már az amerikai Jackson Dawis nyilvánítá delejes állapotban, hogy létezik egy tulvilági szellem-ország, millió és millió szellemekkel, Diakka a nevük, kiknek jó indulatok mellett azon feladatjok van, hogy az embereket tévutra vezessék, mert hihető, hogy e föld lakói nem birnák még meg a teljes valónak ismeretét. Kellő figyelemmel kisérve jól tapasztaljuk a nyilványitásokban ugy kisebb mint a nagyobb egyletekből s ugy egyeseknél is - és kiterjed az részit összevágó részint különböző vallomások szerént. - A pápista beszél az Isten anyjáról és szentekről stb., a protestans egyszerüsit mindent és fürkész, de az egyszerüben találja a valót. A zsidók elfogadják a Krisztust mint Messiast, de nem a Jézus név alatt, stb. - Boldognak érzik magukat mindezek delejes tulajdonságaikban, sőt fanatismus fogja el lényüket, mert méltán becsülök többre minden földi javaknál.
Áttérek az álprófétákra, kik, ámbár nem a régi időbeliek, de annál szomoritóbb a tulajdonságuk a mai életben, de ezek is különfélék - és csak két fajtáját emlitem.
1-ör is a jóhiszemü hamis próféták azok, kik tulságos ambitióbul minden áron a hősies akar által képzelnek győzhetni, és pedig győznek is; de csak az együgyüeknél és fanatikusoknál és kik a körülményeket nem ismerhetik.
2-ik fajtáját képezik azok, a kik anyagi érdekért akarják megfertőztetni az isteni ihletet.
Ez a két fajtája a hamis prófétáknak reclamot csinál a hitetleneknél az irói viszketeget okoz azoknál, kik nem átallanak irni és itéletet hozni arról, a mihöz nem értenek. Daczára pedig mindezen erkölcsrontü ambitióknak, megfogamzik a szellemi tan magvának csirája, de előbb azoknál, kik erre a felsőbb sferákból képesitve vannak. - Tökélyre ugyan nem vergődhetik a földi lény, de összegezve a valót, maradnak a csalódások csakis egy nemei a ködnek, a melyen a való és Isteni átvilágító, mint például más világító eszközöknél a világító szernek égése. De összegezve mindent - ki bírná azt felfogni, hogy egy testrész, habár velő legyen is, a mely minden állatéval kisebb-nagyobb mértékben egyenlő, képes lenne egy világ fejlődését előmozditani egy felsőbb motor nélkül? - de képes lenne-e a ferde tan hirdetésére is, habár ez egy mysticus és valoszinü Diakkák müve lehet? De bizonnyal nem azon anyag, a mely parányokból létrejött, hanem azon felső indok, melyet a materialisták tagadnak, mert nem láthatják ihletnélküli szemeikkel és nem foghatják meg kezeikkel. - A materialista marad egy földi eszköz minden remény nélkül, mig meg nem nyilt előtte a rés, hogy megpillanthassa azt, amiről nékie a fogalom megtagadtatott. Nincs szükség azon megütközni, ha valaki tudatlanságát a nyilvánosságra hozza nyomorult élcz palástja alatt - mert az csak egyfajta gyom, amely magától elvesz, vagy átidomul.
Szem előtt kell tartani, hogy annyi fájó szív eped a könnyebbülésért - annyi lelki betegség egy elveszett kedves élő tárgyért, részesül itt azon gyógyszerből, melyet csakis a tulvilágba látással nyerheti, a nagy Isten engedelmével és a jó szellemek segedelmével.
Beláthatja mindenki, hogy testi gyarló képességgel csak a materiát láthatja és kutathatja, - oda tehát a belső ember léte szükséges. Ennek gyakorlati kivitele néha a lelkibetegség fokozata (somnambule), néha pedig a delejnek varázsa. Kutatva a delejnek tulajdonságát, habár nem találja meg az ember a varázs keletét, de megtalálhatja könnyen annak hatását - miután az tartja még az eget és földet is fel. Ez az arcanum.
Megrendithetetlen a természet menete, épületes az a lélektani tudományra, mert az a csalhatatlanság typusa. De megrendithető volna, ha az csak az emberi gyarló velőnek attributuma volna, de igy, a nyegleség- és rideg önzéssel saturált materialismus csak azon fokig halad, a hol nékie a semmi kezdődik.
(folytatása következik...)
